"Az Atyaúristennel egyeztettem egyébként, meg saját magammal" - nyilatkozta a hivatal vezetõje, amikor arról faggatták, nem lépte-e túl kompetenciáját azt bejelentvén: július 1-jétõl országonként évi húsz fõvárosi ingatlan vásárlását engedélyezi külhoniaknak. Rögvest rá is sütötték a MIÉP-es kötõdést. Pedig a harmincöt éves ("legszebb Fidesz-korban" lévõ - HVG) kazincbarcikai illetõségû fiatalembert maga Orbán Viktor nevezte ki április elején (elsején?), s õ volt az, aki azonnal kihátrált Grespik elképzelései mögül. "Egy évtizednek kellett eltelnie a szocializmus összeomlása óta, hogy egy hivatal újonnan kinevezett vezetõje vegye a bátorságot, és beiktatásával együtt piros-fehér-zöld lobogót tetessen ki" - ujjongott az üstökös születésekor a Magyar Fórum. - Nem kis bátorság ez, Demszky hivatalának közelségében."

  A türelmi zónák ügyérõl folytatott vitában nevezte magát Grespik elõször Budapest fõispánjának. A múlt héten végre megpillanthattuk õt magát. A fõispánt a rákospalotai Meixner Alapítvány speciális képzést nyújtó iskolájának diszlexiával küszködõ diákjai és az õket oktató tanárok izgulhattak az évnyitón délelõtt 11-ig, mivel a hivatalvezetõ megüzente: a jogi alapok hiánya miatt - a kerület önkormányzatának és jegyzõjének döntése ellenére - felfüggeszti az intézmény mûködését. Akár jöhet is a rendõr, a hatóság, a pecsét. A fax késett, talán kikapcsolták. A tanítás villámgyorsan elkezdõdött, s "szorgalmi idõszak" alatt már nem lehet bezáratni egy iskolát.

  Ám Grespik nem adta fel. Mit számít 141 (jogilag bizonytalan alapon álló) gyerek izgulása, a szülõk aggodalma, a meg vásárolt tankönyvcsomag, a befizetett ebédpénz, a jegyzõi engedély, ha "hiányoznak bizonyos jogi alapok"? S mit számít mindez, ha megismerhettük Grespik Lászlót, Budapest fõispánját? Ez volt az ifjú ügyvéd igazi médiadebütációja: három nap alatt háromszor ülte végig a stúdiókat. (Jó estét, Magyarország! - tv2, Naprakész - m1, Szauna - Nap Tv.)

  Vaskalapos, savanyú ábrázatú, halk szavú, gyomorbajos kis jogtudorra számítottunk. Inkognitójából kilépõ Szentgyörgyvölgyi Pétert vártunk, aki a legendák ködébe veszõ antalli idõkben a fõváros ezernél is több határozatát semmisítette meg egyetlen tollvonással, formai hiba miatt. De nem. Grespik zöldesszürke zakója, ezüstösen csillogó kravátlija mögött nemes magyar szív dobog. A vídiafideszségû fiatalembert majd' szétveti a mondanivaló. Igazi médiacézár veszett el benne. Alkalomadtán szívesen átveszi a mûsorvezetést is. ("Ne terheljük ezzel a nézõket." "Most akkor érdemi dolgokról beszéljünk!" "Ne vigyük erre az irányt! ") Merre van az irány? Nehéz Grespiket megfékezni, ha irányt vesz.

  Egyrészt a modern Grespik mindig tudja, hol van, kinek mit beszélhet. A stúdióban mellõzi egyebütt megszokott, érdekes fordulatait (például: "A magyarok Nagyboldogasszonyát kellene megkérdezni, miért csinálta, de már gyerekkoromban megvolt az identitástudatom."). Nem idegen tõle a könnyedség, a franciás elegancia sem. Tõrõlmetszett jópofa ("Ez az autó olyan volkswagenisztikus." "Az ön öltönyének szövete kissé csokisztikus." Gyûjtötte, közreadja: Grespik László). Nem is csoda, ha tobzódik a médiasikerben az, aki oly jól tudja, mire való a sajtó. "Azt a mûsort tisztességtelenül szerkesztették... De megsúgom, végül is örültem a dolognak hiszen nekem minden megnyilatkozás reklám. Hát nem veszik észre, hogy nem õk használnak engem, hanem én õket?"

  Hát ez az. Ez az, amit ezernyi tehetségtelen, nyûgös, sértõdõs, szekánt politikus meg nem ért soha. Hogy ha némelykor sutának, oktondinak, netán kicsikét imbecilnek is látszik, nem a sajtó teszi azzá. Hiszen csak "használnak bennünket". Egyvalamit azonban soha nem felejt hangsúlyozni Budapest új Illetékes Elvtársa. Hogy kinél van a marsallbot meg a kutyakorbács. Ki kicsoda. ("Én az összes budapesti jegyzõnek vagyok jogszabály értelmében hivatali felettese, és így semmisíthettem meg azt a mûködési engedélyt, amit a XV. kerületi jegyzõ kiadott... Ilyen egész egyszerû ez a helyzet." "A mûködési engedélyt a jegyzõ adja ki, amit én megsemmisítettem. Mondom, én az összes budapesti jegyzõ hivatali felettese vagyok" Naprakész, ml.) És újra, másutt: "Az összes budapesti jegyzõnek én vagyok a felettese." Vagy: "A Közigazgatási Hivatalnak a vezetõje törvény erejénél fogva a fõváros összes jegyzõjének hivatali felettese... Ilyen egyszerûen mûködik ez" (Jó estét, Magyarország! - tv2).

  De ezzel nincs vége. (Iskolaigazgató: "A mai napig nem kaptunk semmiféle visszajelzést arra vonatkozóan, hogy bármilyen kifogást emelne a kerület jegyzõje a..." Grespik közbevág: "A jegyzõ felettese vagyok. Mindig a hadnagyot emlegeti, én meg a tábornok vagyok. A nézõk kedvéért mondom." "Meglenne arra a jogosítványom, hogy az iskolát fizikai értelemben bezárassam... Lelakatolás, lepecsételés. Erre egy jegyzõt kérhetnék fel, nem a XV. kerületit, másikat. Ha a jegyzõ ellenállásba ütközne, akkor rendõri karhatalmat vehetne igénybe." Szauna, Nap Tv.)

  Kemény kis ember ez a Grespik, mondaná a tájékozatlan nézõ, aki nem ismeri a hivatalvezetõ hivatalvezetõség elõtti (prehistóriai) irodalmi munkásságát. Pontosabban a történelmit. Mert, ahogy Illetékes Elvtárshoz egykoron a földrajz, Grespikhez a történelem tartozik. Erre akkor figyelhetett volia fel Stumpf István - Grespik kinevezésének Orbán elé terjesztõje -, amikor a Demokratában megjelent az ügyvéd nagylélegzetû tanulmánya hamisított finnugor származástudatunk lealázó, mételyezõ voltáról. Érdemes bõvebben idézni:

"Sajnos a többségi kisebbség által elnyomott kisebbségi többség ebben az országban a magyar. Befogadunk mi mindig minden fajtát. Szerintem jogos önvédelembõl vissza kellene kissé fognunk egy idõre, különben a turáni átok: a jószívûség önveszélyessége megöl bennünket."

  Ezután Werbõczy Hármaskönyvébõl kiindulva - feltárja valós történetünk titkait. "A magyar érzelmû olvasóknak tudniuk kell, hogy a magyar õstörténetnek van más kutatási ága is, mint a finnugor... Az idegenszívûek akik tudnak valódi történelmünkrõl, azért gyûlölnek minket, mert tudják hogy a Föld elsõ írott kultúrát hordozó, államalkotó népe vagyunk minden mûveltség tõlünk ered."

  Grespik legmegrázóbb állítása alább következik: "Badiny Jós Ferenc sumerológus, nyelvész-történész professzor kutatásai bizonyítják hogy Jézus nem zsidó, hanem vérünkbõl való pártus (szkíta-hun) herceg volt, vagyis Jézus vérrokonai vagyunk Isten kiválasztott népe tehát a magyar, hiszen közülünk való hercegnõ lett Isten gyermekének anyja. Az Árpád-házi (Turul = Férfiú) királyok Jézus családjából származnak. Titkos vatikáni iratokban megírják igaz történelmünket is, de azt elõttünk az egész világ elõtt eltitkolják... A palesztinai Szkítia alapítói azok a galileai gojimok (goj = ellenség, idegen, nem zsidó), akiket a zsidók mindig üldöztek, öltek. A zsidók kényelmes, õseink állama alatti »fogságuk« idején beépítették saját vallásukba az õsi hitvilágunk kultúránk kincseit, elemeit, onnantól sajátjuknak feltüntetve... Az Orion, az esztergomi oroszlánok és a gizai piramisok magyar vonatkozásúak, mondanivalójuk összefügg, a Szfinx eredeti neve: Hun."

  Elõ a táltosokkal:
  "Kovács András táltos-tanár... hirdeti... hogy a Csendes-óceán közepén létezett nagy kontinensrõl, Muról származunk, ahol már 70 000 éve íráson alapuló, fejlett civilizációnk volt. Mu azonban elsüllyedt, a túlélõk szétrajzottak a mai Japán... felé, illetve Amerika felé, ahol is Maya (= Magya = Magyar) népként ismertek. (Néhány évtizede magyar utazók Közép Amerikában az ottani indiánokkal magyarul beszélgettek.)"

  Grespik könnyedén birkózik meg azzal a kérdéssel is, hol a világ közepe. "A Kárpát-medence megszentelt hely, a Föld-anya kisugárzása itt jelöli ki a világ közepét, a Pólust, mai nevén Pilist. Dobogókõ közelében található meg a földgolyó legnagyobb földsugárzási keresztpontja. A Szent Koronával szellemi kapcsolat vehetõ fel, a Korona leginkább Visegrádon érezné jól magát... Az emberi faj DNS-ének adott hosszegységen 2-3 csavarodása van, míg a magyarnak (és a japánnak, akikkel távoli rokonok vagyunk) 9, ami megegyezõ a Szíriuszról a Földre jövõ fény megcsavarodási számával. Ebbõl is származik a magyar elme, lélek szellem kivételes volta, kozmikus származása... Az Orion csillagképbõl való származásunk misztériumára utal többek közt a három gizai nagy piramis és a Pilisben bizonyos helyek pozíciója, léte is."

  Nem tudjuk, hogy a hivatalvezetõ szellemének hány csavarodása van, annyi azonban biztos, hogy jó okunk van félni. Ugyanis Sashegyi Sándor régész "a Pilisben Arpád-kori mesterséges építkezésre utaló kultuszhelyet, Arpád fejedelem régen keresett sírhelyét találta meg 1941-ben... mely ásatások során igen sok adminisztratív.. nehézségbe ütköztek.. - félnek, de nagyon félnek sokan! - írta Sashegyi." Azért a végén a gyanú mégis befészkeli magát Grespik kilencszeres csavarodású elméjébe is. Ugyanis talán "a magyargyûlölõk kinevetik majd cikkemet, de lélekben félni, nagyon félni fognak".

  Ami az utolsó megállapítást illeti: okunk van a félelemre. Cikket ugyanis bárki írhat, például a Demokratába. Bármely megszállott. Azután egyszer csak megpályáz egy állást. Es elnyeri. És minden jegyzõk felettese lesz. "Jogi alapjai" lesznek. Intézkedni akar. Akkor pedig már tényleg nem tehetünk egyebet, mint az a XV. kerületi iskolaigazgató. Kikapcsoljuk a faxot. És várunk. Várjuk a karhatalmat. Hátha nemjön.